Mindennek előtt tudnotok kell, hogy az ősrobbanás előtt nem volt semmi. Se tér, se idő, sem pedig semmi egyéb. A lényeg, hogy valahogyan sikerült valahogy nitrogén részecskéknek létrejönniük és nagyon kis helyre (hely?) összegyűlniük. Ez kisebb volt, mint egy gombostű feje. Sőt, igazából akkora volt, mint egy a molekulák közepében elhelyezkedő alkotó elem. Ezután egy titokzatos energia, amit ma sötét energiának hívunk, de erre majd később térünk vissza, két és fél milliárd éve felrobbantotta ezt a végtelenül sűrű nitrogénmsszát. A filmekben az ősrobbanást mintdig hatalmas hangeffektekkel szimulálják, de ez olyan szempontból hibás, hogy az űr nem igazán viszi a hangot.
Univerzumunk folyamatosan tágul. Tudosaink egy évtizede még azt hitték, hogy a gravitáció egyfajta fékként hat a tágulásra és egy idő belül megáll, majd magába omlik és feltehetően minden kezdődik előlről. 1998-ban azonban szenzációs adatokra derült fény. Univerzumunk terjedése nemhogy lassulna, éppen hogy nagymértékben és folyamatosan gyorsabban tágul. Itt jön képbe ismét a sötét energia. Hihetetlen és megmagyarázhatatlan. Működését ma is kutatják, de teljesen eredménytelenül. Viszont amit biztosan tudunk, az az, hogy kétszáz-milliárd éven belük szétszaggatja az univerzumot. A molekulákat atomokká, az atomokat protonná stb. egészen addig, hogy már a részecskét ne lehessen tovább bontani. Szerencsére ezt ember már nem éli meg.
És még egy érdekesség: az a fajta nitrogén, amiből minden lett, megtalálható a vízben. Sok helyen kutatják ezt is. Egyébként, ha elég nagy mértékben fel tudnák fórrósítani (már tudják) és eléggé be tudnák sűríteni (ezt még nem tudják) akkor egy kisebb fajta tó nitrogéntartalmából fedezni lehetne a föld következő 150 évi energia fogyasztását. A kisebb tó alatt olyasmit értek, mint pl.: a Tisza-tó (elnézést, ha rosszul írom).
