
A páros a Pluto mögött helyezkedik el a Kuiper övként ismert sávban, abban a régióban, mely inkább üstökösöknek, aszteroidáknak és egyéb űrszikláknak ad otthont. A lehetséges tizedik bolygó igen excentrikus pályán mozog, 45 fokkal eltérve a többi bolygó pályájától. A keringési pályája eliptikus. Amikor a legközelebb van a Naphoz, távolsága 5,6 milliárd km, a legtávolabbi ponton 14,5 milliárd km-nyire van. A Föld ezzel szemben nagyjából azonos távolságban, 150 millió km-re kering a Naptól.
A Xena számára 560 földévbe telik a Nap körül egy kört megtenni, míg a Pluto-nak "csak" 250 földévre van szüksége. A Xena egyike annak a három nagyobb bolygószerű égitestnek, melyet nemrégiben fedeztek fel a Naprendszerben. A másik kettőnek hasonlóan játékos beceneve van: az egyik Santa, azaz Télapó, a másik Easterbunny, azaz húsvéti nyúl. A Xena nagyobb méretű mint a Pluto, de az asztrojnómusok nem biztosak abban, hogy a tömege is nagyobb-e. A Hold felfedezése ezért jelentős, hiszen az ékes bizonyítéka az elég vonzerővel (gravitációval) rendelkező tömegnek.
A Gabriella a becslések szerint viszonylag közeli pályán kering a Xena körül, megközelítőleg 14 nap alatt járja körbe a Xena-t. A Nemzetközi Asztronómiai Szövetség, mely döntést hoz arról, hogy egy égitest bolygónak minősíthető-e, a Xena-t trans-Neptun objektumnak tekinti, amely a Pluto-hoz hasonlóan keresztezi a Neptun pályáját. Sok asztronómus a Pluto bolygó státuszát is megkérdőjelezi. De a Xena felfedezése és annak mérete arra késztette a szövetséget, hogy átgondolja a bolygó fogalmának újradefiniálását.
Amíg a szövetség dűlőre nem jut, az az állítás érvényes, miszerint minden olyan égitest, melyet a Naptól 40 Nap-Föld távolságnál kijjebb találnak, a Trans-Neptun populációhoz tartozik.
A Xena számára 560 földévbe telik a Nap körül egy kört megtenni, míg a Pluto-nak "csak" 250 földévre van szüksége. A Xena egyike annak a három nagyobb bolygószerű égitestnek, melyet nemrégiben fedeztek fel a Naprendszerben. A másik kettőnek hasonlóan játékos beceneve van: az egyik Santa, azaz Télapó, a másik Easterbunny, azaz húsvéti nyúl. A Xena nagyobb méretű mint a Pluto, de az asztrojnómusok nem biztosak abban, hogy a tömege is nagyobb-e. A Hold felfedezése ezért jelentős, hiszen az ékes bizonyítéka az elég vonzerővel (gravitációval) rendelkező tömegnek.
A Gabriella a becslések szerint viszonylag közeli pályán kering a Xena körül, megközelítőleg 14 nap alatt járja körbe a Xena-t. A Nemzetközi Asztronómiai Szövetség, mely döntést hoz arról, hogy egy égitest bolygónak minősíthető-e, a Xena-t trans-Neptun objektumnak tekinti, amely a Pluto-hoz hasonlóan keresztezi a Neptun pályáját. Sok asztronómus a Pluto bolygó státuszát is megkérdőjelezi. De a Xena felfedezése és annak mérete arra késztette a szövetséget, hogy átgondolja a bolygó fogalmának újradefiniálását.
Amíg a szövetség dűlőre nem jut, az az állítás érvényes, miszerint minden olyan égitest, melyet a Naptól 40 Nap-Föld távolságnál kijjebb találnak, a Trans-Neptun populációhoz tartozik.
forrás:nethírlap