Titán – A Szaturnusz bolygó körül keringő Titán a Naprendszer egyik legérdekesebb égitestje. A holdak közül a második legnagyobb, és az egyetlen, amelynek sűrű légköre van. Átmérője mintegy 5150 km, keringési ideje a Szaturnusz körül 16 nap. Légköre, amelyet a földihez hasonlóan túlnyomórészt nitrogén alkot, a benne lévő szénhidrogén aeroszolok miatt átlátszatlan, ezért felszínét még a Szaturnuszt megközelítő korábbi űrszondák sem tudták lefényképezni. A légkör összetétele hasonló lehet a Föld őslégkörééhez, ezért kutatása az élet kialakulása szempontjából ígéretes. Kimutatták benne a különféle szénhidrogének, köztük a metán jelenlétét, amely a modellszámítások szerint ott olyan szerepet játszhat, mint a Földön a víz. A Földről végrehajtott infravörös és radarmérések szerint a Titán felszíne nagy léptékben nem homogén, a mínusz 180 Celsius-fokos hőmérsékletű felszínen metán-etán tengerek és »szárazföldek« lehetnek. A NASA által 1997-ben elindított Cassini űrszondán szállított európai űreszköz, a Huygens 2005. január 14-én a programnak megfelelően behatolt a Titán légkörébe, majd ejtőernyők segítségével leereszkedett a felszínre, és ott még két órán keresztül működött. A leszállás közben végrehajtott és a felszínen végzett mérések egy részét a Cassini szonda továbbította a mintegy 1,5 milliárd km-re lévő Földre. A képeken kerekre csiszolódott »kövekkel« borított felszín, völgyhálózat és »partvidék« látható.
